Az előttem szólók is már említették, hogy a heti blog bejegyzés kiindulópontja egy prezentációs anyag, amely egy online közösségnek induló, mozgássérült hölgyeknek létrehozott egyesületet mutat be. Számomra nagyon szimpatikusak voltak és nyelvi akadályaimat legyőzve nagyon érdekesnek találtam. Az órán is mondtam, hogy első olvasatra számomra kicsit szüfrazsett hangulatot teremtett (nekem ez abszolút pozitív). Továbbá nagyon tetszett, hogy ilyen is van, ugyanis én úgy gondolom, hogy valahogy a mozgássérült emberek esetében is valahogy inkább a férfiak azok, akikről hallani lehet. Habár ez elég feminista kijelentésnek hatott, de ennek okát egyébként abban látom, hogy szerintem a hölgyek sokkal nehezebben tudnak megküzdeni és úgymond "büszkén" vállalni és elfogadni önmagukat, mint férfi társaik. Ezen kívül pedig úgy érzem, hogy a mai világban, ahol a nőt, mint szebbik nemet emlegetik és ahol van egy meghatározott ideál, mozgássérülés esetén ez az identitás erősen sérül.
Átgondolva mindazt, amiről az órán szó volt, a legtöbbet a magyar vonatkozáson gondolkoztam. Felvetődött a kérdés, hogy Magyarországon van-e ilyen mértékű szerveződés, esetleg ismerünk-e olyan magyar nőt, aki ilyennek a vezéregyénisége lehetne. Felmerült Mosolyka neve. Én őt személyesen nem ismerem, de van egy olyan ismerősöm, aki igen. Vele elég sokat szoktam beszélgetni és (mint úgy szintén érintett) én nagyon erős ellenérzést éreztem mind az ismerősöm, mind pedig az ő ismerősei felől. Valahogy nem tudnak azonosulni ilyen kezdeményezésekkel és magamutogatásnak tartják mindazt, amit a fentebb említett hölgy csinál. Az én véleményem nem egyezik az övékkel, de nem az én véleményem számít, ugyanis szerintem azoknak az embereknek, ebben az esetben lányoknak, nőknek kellene eljutniuk addig a pontig, míg nem azt nézik ki, aki próbálja átlépni a korlátait, hanem igyekeznek minden olyan sorstársuk szemét felnyitni, akik eltemetkeznek a négy fal közé és úgy nyugodna bele a sorsába, mint ha semmi pozitív és érdekes tulajdonsága nem lenne. Amiben a GimpGirl szerű csoportosulás segíthetne az az, hogy társaságban mégis bátrabbak az emberek, illetve önbizalmat és élményt adhat. A kár csupán az, hogy - mint a prezentáció is említi- ez angol nyelvet beszélő tagoknak nyújt lehetőséget a csatlakozásra, illetve a különböző programok szervezésének szempontjából helyszínileg is ilyen területen kell tartózkodniuk.
Vivi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése